Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Húsvét - az egész keresztény világ ünnepel

2010.04.05

e-mail: negyedkozseg1@gmail.com

 

A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 23-án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.

 

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni.

Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

http://lexikon.katolikus.hu/%C3%96/%C5%91segyh%C3%A1z.html

 

189217505_10219191732373435_5291078336971980188_n.jpg

 

Figyelmükbe ajánlom "Kicsida Jézus" bejégyzésünket 

A kereszténységben a húsvét előtti nagyböjt kezdete idén február 17-re esik. E napon az egyház az élet mulandóságára emlékezteti és bűnbánatra buzdítja.

 

A böjt - a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon - már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténységben. A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, Kr. u. 336-tól kezdve foglalt egy hetet - a nagyhetet - magába. A negyvennapos - hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó - étkezési megtartóztatás a IV. századtól fokozatosan alakult ki, a VII. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta.

Latin neve quadragesima (negyvenedik), emlékezésként arra, hogy Jézus mielőtt tanítani kezdett volna, negyven napig böjtölt a pusztában. A negyvenes szám többször előfordul a Bibliában, így a vízözön is negyven napig tartott és Mózes is negyven napig böjtölt, mielőtt átvette volna a Tízparancsolatot.

A nagyböjt kezdete nem ünnepnap, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek.

Hamvazószerda "mozgó" ünnep, a húsvét előtti negyvenedik hétköznap, mert a nyugati egyház a vasárnapot, az Úr napját nem tekinti böjti napnak. A húsvét előtti hetedik hét szerdájának legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi március 10., hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.

Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila.

A katolikus egyház mára enyhített a korábbi szigorú böjti szabályokon, a XI. századig például késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta szigorú böjti nap csak hamvazószerda és nagypéntek, amikor tilos a hús, a nap folyamán csak egyszer szabad jóllakni, de megengedett két másik, csökkentett mértékű étkezés. Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.

Gérecz Imre katolikus pap az InfoRádióban hangsúlyozta, lehet a nagyböjtnek aszketikus, önsanyargató felhangja, mivel az azt megelőző időszak neve, a karnevál szó is azt jelzi előre, hogy szabadulás jön a hústól, hogy aztán a húsvét ismét a húsra mint ételre utaljon."Ehhez képest a természet is megújul, a tél után jön a tavasz, a kereszténységben is a készület, a megújulás és a rendrakás ideje van, amellyel előkészítjük, hogy a húsvétot méltó módon tudjuk megünnepelni" - ecsetelte a lelkipásztor.

Az egyház tanítása szerint az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. Ez az időszak arra szolgálhat, hogy a hívők megtanulják uralni vágyaikat, elmélyüljenek hitükben húsvét előtt, amikor a megváltást ünneplik a keresztények. Ahogy Szent Ágoston mondta: "A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja, és meggyújtja a tisztaság világosságát". Az Isten előtti meghajlás jele nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól való tartózkodás is lehet, miközben nagyobb figyelmet fordítunk embertársaink szükségleteire.

Gérecz Imre atya három "megélési lehetőséget" ajánl nagyböjtre:

minden keresztény egyházban ez bűnbánati idő, a kiengesztelődés ideje, érdemes olyan beszélgetéseket is megejteni, amelyektől kicsit félünk, de lehet, hogy jót tenne szóljon ez az időszak a vágyódásról, több időt szánjunk az elcsendesedésre valamilyen időhöz kötött fogadalmat érdemes tenni, nem kell, hogy nagy dolog legyen.

A korai egyházban a bűnbánati felkészülés első napján, hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Egyesek bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét, a hamvazkodást az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a bűnbánat látható jeleként a hívek számára.

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet. A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, amit kezdetben a férfiak fejére szórtak, a nőknek a homlokára rajzoltak keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás, miközben a pap ezt mondja:

"Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel" (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis). A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje.

A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap neve "semmihét", "csonkahét"

volt. Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek", mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot.

    

.e-mail: negyedkozseg1@gmail.com

 

 

A zsidó húsvét története

A zsidó húsvét eredetileg az aratás kezdetének az ünnepe volt, azaz természeti ünnep volt (i. e. 9. század). Egy-egy hibátlan bárányt öltek le az előestéjén a hétnapos ünnepnek, s úgy sütötték meg, hogy ne törjék meg a csontot. Elfogyasztása kovásztalan kenyér (macesz), valamint keserű saláta kíséretében történt.

------------------------------------------------------------------------------------------------

 

A keresztény húsvét eredete

A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatért, melyeket értünk, emberekért tett. Jézus helyettesítő áldozata lehetővé tette ugyanis, hogy ne bűneink szerint legyünk megítélve, hanem a Jézusba vetett hit által üdvözülhessünk, kegyelemből. A keresztény húsvét időpontja a 325-ös niceai zsinaton lett meghatározva. Eszerint a tavaszi napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasárnap. A húsvét így, ellentétben a karácsony ünnepével, minden évben más napra esik, de mindig március 22. és április 25. között. A húsvét meghatározza a többi mozgó ünnep dátumát is: farsangvasárnap, virágvasárnap, áldozócsütörtök, pünkösd, Szentháromság vasárnapja, Úrnapja. A húsvét magyar elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Húsvét körüli további ünnepek

  • Áldozócsütörtök: A keresztény egyházban húsvét ünnepét követő negyvenedik nap, a mennybemenetel napja, azaz Jézus mennybemenetelét ünnepeljük, ekkor ér véget a húsvéti kötelező áldozás időszaka.
  • Virágvasárnap: A keresztény húsvét előtti vasárnap. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emléknapja.
  • Pünkösd: A húsvét utáni hetedik vasárnap és az azt követő hétfő. A Szentlélek apostolokra való kiáradásának, az Egyház megalakulásának ünnepe. A zsidó vallásban annak emléknapja, amikor Mózes a Sínai-hegyen átvette a törvény tábláit. Időpontja, neve, tárgya és jellege sokat változott (pl. aratási ünnep, ötvenedik nap, az első termés ünnepe).

Húsvéti népszokások

Ez a részleg még hiányos, itt a különböző húsvéti népszokásokról lesz rövid leírás. Dekoráció, locsoló, locsolóvers, nyuszi, nyúl, recept, húsvéti tojás, vers, versek...

 

 

A mappában található képek előnézete Húsvét - Nagypéntek