Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


e-mail: negyedkozseg1@gmail.com

 

Mikor kell meggyújtani az első adventi gyertyát 2021-ben? Hamarabb kezdődik az ünnep, mint tavaly.

A hagyomány szerint az adventi koszorút három lila és egy rózsaszín gyertya díszíti

Az advent a várakozás és a belső elvonulás időszaka, de a gyerekekre is izgatott időszak vár: kibonthatják az adventi naptár legelső ablakocskáját, és elmajszolhatják a benne rejlő finomságot. Természetesen nemcsak ezzel az ötletes kalendáriummal, hanem eredendően az adventi gyertyák meggyújtásával kezdődik a karácsonyi visszaszámolás. Az idei évben december 25-e, azaz a karácsony első napja szombatra esik, így 2021-ben meghosszabbodik az adventi időszak, és már november 28-án, a karácsony előtti negyedik vasárnapon meggyújthatjuk az első gyertyát, mely a római katolikus liturgia szerint lila színű. Ezzel elkezdődik az egyházi év is.

Nem véletlen, hogy legelőször épp egy lila színű gyertya kerül meggyújtásra. Ez egy fontos jelentéstartalommal bíró, ünnepi szín az egyházban, ilyen színű miseruhát viselnek a papok is a szertartások alatt. A legelső gyertya jelképezi Ádámot és Évát, ez a hit gyertyája.

Egyes helyeken a második gyertya színét a hagyományos liláról kékre cserélik, mert ezzel jelzik a böjt megkezdését is, és a két ünnepet színeikben is szeretnék elválasztani egymástól. A második gyertya a remény gyertyája, mely a zsidó népet szimbolizálja. A harmadik vasárnap kerül meggyújtásra a hagyományos koszorú egyetlen rózsaszín gyertyája, ez jelképezi az adventi időszak második felét. Élénk színe a boldogságot, örömöt hivatott szimbolizálni - ez egyébként Szűz Mária gyertyája is egyben. A negyedik gyertya a szeretet jelképe, ezt az aranyvasárnapon, azaz idén december 19-én kell meggyújtani, hagyományosan ez is lila színben pompázik.

A protestáns családoknál lila és rózsaszín helyett piros és fehér gyertyát égetnek, és legutoljára kerül meggyújtásra a fehér színű, amit Krisztus-gyertyaként is szokás hívni. A sorrend itt is számít, az első a fényt, a következő az utat, a harmadik az örömöt, a negyedik pedig Jézus személyét jelképezi. Bizonyos esetekben négy piros gyertya kerül a koszorúra, és fehér pedig felállítva a belsejébe.

Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.

Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük és így férjet „édesgessenek” maguknak.

.e-mail: negyedkozseg1@gmail.com